Az esőkert építés tapasztalatai

Az utóbbi években a városi vízgazdálkodást komoly kihívások elé állították az extrém záporok, amelyek elöntéseket okoztak és a nyári forró időszakok, amelyekben csak öntözéssel lehet már évek óta biztosítani a városi parkok, kertek túlélését.

Erre a változó és egyre szélsőségesebbé váló időjárás változásra ad választ a "természet-alapú megoldások" alkalmazása városi környezetben. Az elmúlt három évben Budapest XVIII. kerületében nemzetközi projektek keretében esőkertek és kavicsgyepek kerültek megépítésre. Az esőkertekkel kapcsolatban fontos azt leszögezni, hogy valójában nem „kertekről” van szó, hanem méretezett mérnöki létesítményről, amely csapadékvíz gyűjtésére hagyományosan alkalmazható műszaki megoldások – szikkasztó kutak, blokkos szikkasztók-, természetalapú alternatívájaként alkalmazható. Az esőkertet a hagyományos mérnöki létesítményekhez hasonlóan egyedileg tervezni és méretezni kell.

Az esőkert külső megjelenésében egy olyan parkosított, sekély mélyedés, amelyik gyűjti és megszűri a záporvizet, amely a tetőkről, az utakról, parkolókból gyűlik össze.

Az esőkertek olyan javított vízgazdálkodású talajkeverékből állnak, amely rövid idő alatt képes elnyelni a csapadékvizet és azt nagy felületen a talajba elszikkasztani, emellett olyan növények kerülnek az esőkertbe beültetésre, amelyek gyökerei jól bírják a változó magasságú vízállást. Az esőkertet úgy tervezik, hogy megszűrje a csapadékvizet a szennyeződésektől és ezzel a megtisztított vízzel táplálja a talajvizet. Az esőkertekben felfogott vízmennyiség nem terheli a csatornahálózatot.

Ebben a könyvemben az esőkerteket építő szakemberek munkáját szeretnék elsősorban segíteni a tapasztalataim közzétételével.