Talajvízkutak vizsgálata
A jelen vizsgálat feltáró jellegű. A viselkedési szakaszok határai a hidrográfok vizuális értelmezése alapján kerültek kijelölésre, ezért az így azonosított szakaszhatárok egyelőre hipotézisnek tekintendők. A vizsgálat következő fázisában az idősorokat egységes időbeli felbontásra hozva objektív változópont-detektálási eljárással ellenőrzöm, hogy az adatoktól függetlenül kijelölt statisztikai változópontok egybeesnek-e a jelen elemzés során azonosított viselkedési határokkal.
A kenderesi kutak idősorai a Homokhátságon megfigyeltnél változatosabb rendszerdinamikát mutatnak. A stabil állapotot követően itt is több, nagyobb kilengésekkel jellemezhető egyensúlyozó szakasz azonosítható, azonban ezek nem vezetnek következetesen a Homokhátságon (Kiskunhalas és Ballószög) 2011 után megfigyelt átmeneti állapothoz, majd tartósan mélyülő új rezsimhez. Több kenderesi kútnál az egyensúlyozó viselkedés fennmarad vagy újabb egyensúlyozó szakasz kezdődik, míg más kutaknál 2019 után trenddominánsabb viselkedés jelenik meg. A kenderesi rendszer válasza tehát heterogénebb, és a rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a korábbi kompenzáló működés képessége nem szűnt meg olyan egységesen, mint a Homokhátság vizsgált területein.
A Budapest környéki adatok teljesen más viselkedést mutatnak. Például Fóton 2011 nem indít el stabilitásvesztést és nem jött létre új, mélyülő rezsim, hanem a rendszer egy hosszú, kiegyensúlyozott állapotban marad egészen 2026-ig. Fót jó példa arra, hogy ugyanabban a 2010–2012 körüli időszakban nem minden rendszer indult el egy új, mélyülő rezsim felé. Itt éppen egy hosszú egyensúlyozási folyamat után egy közel trendmentes állapot alakult ki.
A négy vizsgált területi adatcsoport összehasonlítása alapján a talajvízrendszer viselkedése térben változatos és érzékeny. E változatossághoz képest különösen markáns a Homokhátság vizsgált kútjainak egységes viselkedése: valamennyi vizsgált idősorban azonosítható a korábbi egyensúlyozó működés megszűnése, egy átmeneti szakasz, majd egy tartósan mélyülő új rezsim kialakulása. A folyamat időbeli határai kutanként eltérnek, de maga a viselkedési sorozat következetesen megjelenik. A Nagykunság és Pest térségének vizsgált kútjai ezzel szemben heterogén rendszerpályákat mutatnak, és a Homokhátságon tapasztalt rezsimváltás ilyen térbeli következetességgel semelyik másik vizsgált területen sem jelenik meg.