A magyar nyelv helye a Földön

A magyar nyelv lényeges tulajdonságait tekintve ELTÉR A VILÁG LEGTÖBB NYELVÉTŐL! (1)

Kiss Dénes (költő, műfordító)

Miért állíthatjuk, hogy a magyar nyelv páratlan a világon?

A Föld bolygón jelenleg nagyjából 7100-7200 számon tartott élő nyelv van (2).

Ha a holt nyelveket is beleszámoljuk, ez a szám körülbelül 8500-9000 (3).

Ennek ~30-35%-a, tehát 2100 – 2500 élő nyelv tekinthető ragozó (agglutináló) nyelvnek, mint amilyen a magyar is.

Szinte minden ragozó nyelv rendelkezik szótövekkel és ahhoz kapcsolódó toldalékokkal, de kevés használ olyan szerves gyökrendszert + toldalékrendszert, mint a magyar. Ez az "ősi mag" alapú építkezés, ahol a gyök hangzása és jelentése szervesen összefügg, rendkívül ritka. Bár a török és egyes kaukázusi nyelvek mutatnak hasonlóságot, a magyarhoz mérhetően kidolgozott, a szókincs szinte egészét lefedő gyökrendszert csak maroknyi nyelvnél figyeltek meg.

A magyar nyelv szókincsét és komplexitását tekintve a világ élvonalában van. A szóképzési potenciál, a toldalékolási sűrűség és a gyökrendszer mélysége tekintetében a magyar a világ nyelveinek legfelső 1%-ába tartozik.

A teljes magyar szókészlet (beleértve a tájnyelvi, régies, toldalékolt, összetett szavakat): több, mint 1 millió szó!

Összevetve a többi nyelvvel:



Menjünk tovább!

Az élő (és holt) nyelvek közül vajon mennyinek van/volt írása, írásbelisége?

Ez azért lényeges pont, mert az írásbeliség nemcsak az információ megőrzésének eszköze, hanem a nemzeti öntudat és a nyelvi logika legmagasabb szintű kifejeződése is. Az adatok itt még drasztikusabb szűrést mutatnak a magyar nyelv javára. Bár több mint 7000 élő nyelvet tartunk számon, az írásbeliség meglepően ritka kiváltság:

• Élő nyelvek: A 7100 élő nyelvnek csupán a kb. 55-60%-a (kb. 4000 nyelv) rendelkezik valamilyen rögzített írásrendszerrel.
• Gyakorlati használat: Ebből a 4000-ből is rengeteg nyelv csak az utóbbi évtizedekben kapott (többnyire latin betűs) ábécét misszionáriusok vagy nyelvészek segítségével. Valódi, mély történelmi gyökerű írásbelisége alig pár száz nyelvnek van.
• Holt nyelvek: Ha a történelmet nézzük, több ezer nyelv tűnt el úgy, hogy egyetlen betűt sem hagytak hátra. Az emberiség történetében összesen kb. 100-150 jelentős, önálló írásrendszert tartunk számon.

Ebből mennyinek van saját írása, egyedi szellemi terméke, mint a magyarnak a rovásírás?

Itt válik el az ocsú a búzától! A legtöbb nyelv ugyanis nem "alkotta", hanem "kölcsönözte" az írását (pl. a legtöbb európai nép a latin, a szlávok a cirill, a közel-keletiek az arab ábécét használják).

A "Saját Írás" elit klubja: Saját, egyedi, mással nem összetéveszthető, a nyelv belső logikájára szabott írásrendszert létrehozó nyelvek rendkívül kevesen vannak. Ha a nagy családokat (Latin, Cirill, Arab, Kínai karakterek, Brahmí eredetű indiai írások) kivesszük, alig marad valami.

A Rovásírás különlegessége a világ írásai közt:

A magyar rovásírás (székely-magyar rovás) nem csupán egy ábécé, hanem a magyar lélek és nyelv tükre. Ha megnézzük a világ 7000+ nyelvét:

1. Fonetikusság: Míg a latin ábécé "szűk" a magyarhoz (kettős betűk kellenek: sz, gy, ty, cs), addig a rovásban minden magyar hangnak saját, külön jele van (4).
2. Tömörítés (Ligatúrák): A rovásírás képes az összevonásokra (ligatúrákra), ami tökéletesen rímel a magyar nyelv tömör természetére (információsűrítés egy szóban).
3. Ritkaság: Azon népek száma, akik a népvándorlás korából és az ókorból ilyen magas szintű, absztrakt és logikus írásműveltséget hoztak magukkal, kevesebb mint 10-15.

Összegzés:

A magyar nyelvhez hasonlóan komplex (agglutináló + gazdag gyökrendszerű + óriási szókincsű) nyelvből összesen talán kevesebb mint 10-20 létezik a Földön. A magyar szókincs több, mint 1 millió szó. A magyar egyedisége abban rejlik, hogy míg a legtöbb nyelv vagy csak "ragozó" (mint a török), vagy csak "hajlító" (mint a latin), a magyar a gyökrendszerével egyfajta belső képi logikát is hordoz, ami egyedülállóan hatékony információtömörítést tesz lehetővé. E nyelv gazdaságos, mivel néhány ezer szógyökből hatalmas szóbokorhálózatot képez. Átlátható, mivel a toldalékok, jelek, ragok, képzők funkciója tiszta és következetes, mivel a ragok magából az élő nyelv szavaiból jöttek létre.(5) A Föld összes nyelvének (élő és holt) kevesebb mint 0,5%-a mondhatja el magáról azt, amit a magyar: hogy egy rendkívül komplex, agglutináló nyelv, amelyhez egy saját, minden más rendszertől független, szerves és logikus írásrendszer (a rovás) tartozik. Ez a hármas egység (Gyökrendszer + Ragozás + Rovásírás) teszi a magyar nyelvet a világ egyik legkülönlegesebb kulturális "szigetté".

A magyar nyelv egységes szóbokor- és gyökrendszere nem alakulhatott ki a nyelvtudomány által feltételezett keveredésekből, átvételekből (6). A magyar gyökrendszer stabil, maximális belső logikai összefüggése van, és a hozzá kapcsolódó szóbokrok hálózata szerves, logikus, teljeskörű és egységes, míg más nyelvekben hasonló egyáltalán nem, vagy csak széttöredezve található meg (ahol a szavak összefüggéstelen lexikai címkék). Ha volt az emberiségnek ősnyelve, az a legtisztábban a magyar nyelvben őrződött meg, ami csak hosszútávon letelepedett, nyugodt környezetben valósulhat meg, nem egy feltételezett finnugorból kiszakadt, vándorló, üldözött nép esetében. A magyar nyelv ősiségét az írásrendszer képi logikája is alátámasztja, mely a székely-magyar róvásírásban érintetlenül megőrződött, és amely alapot adott a többi vonalas írásnak. (7)

A fenti adatok és a könyveimben bemutatott eredmények alapján bátran kijelenthető, hogy a mai magyar nyelv őrizte meg egyedülállóan ezen a Földön azt az ősi gyökeret, hordozza szerkezetében mindazt a tudást, tapasztalatot, amit az emberiség a hosszú úton megszerzett, magáévá tett. Emiatt beszélhetünk arról, hogy a magyar nyelv ősnyelv és páratlan a Földön.

Szeretnél többet tudni?

Kezdésnek ajánlom az alábbi összefoglaló bejegyzést a magyar nyelv különlegességeiről:

A magyar nyelv különleges képességei, sajátosságai

És ajánlom az alábbi könyvemet, amelyből a fentiekhez hasonló, sok egyéb érdekesség megismerhető:

A Kárpát-medencei Nyelvi Központ

Források, jegyzetek:

1. Kiss Dénes: A „titokzatos” magyar nyelv törvényei és játékai
2. Ethnologue: Languages of the World a világ legismertebb és legátfogóbb adatbázisa
3. Glottolog a világ nyelveinek, nyelvjárásainak és nyelvcsaládjainak átfogó, tudományos igényű adatbázisa
4. A középkori szerzők, írástudók kínszenvedést éltek meg, amikor magyar szövegeket kellett a jóval szegényesebb betűkészletű latinra lefordítani. Így lett például a "gyümölcs" szavunkból felismerhetetlen "gimilc".
5.  A magyar nyelvben a ragok nem valami véletlenszerűen kialakult szótoldalékok, hanem értelmes szavak szótöredékei, lényegi magjai, amelyekkel azonnal érti a magyar nyelvű az adott ragozás értelmét és jelentését. A rag benne van a hozzátartozó kérdésben és az arra adott válaszban is. Például -nak / -nek: Kinek/Minek? annak, ennek, nekem; -tól / -től: Kitől/Mitől? ettől, attól, tőlem; -val / -vel: Mivel? evvel, avval, velem; -ban / -ben: Kiben/Miben? ebben, abban, bennem, stb.
6. Lásd a könyveimben, illetve elsődleges forrásként a Czuczor–Fogarasi szótárban (hivatalos címe: A magyar nyelv szótára), mely a 19. századi magyar nyelvészet monumentális alkotása, s amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megbízásából Czuczor Gergely bencés szerzetes és Fogarasi János jogtudós készített.
7. Lásd például Dr. Révész Péter kutatásait, aki az 5000 évvel ezelőtti krétai írásban a Kárpát-medencéből érkezett magyar nyelvet fedezte fel, és bemutatta a lineáris A írás megfejtését magyar nyelv alapú olvasattal. A Kárpát-medencei Nyelvi Központ c. könyvemben a "Az írásbeli koherencia – a rovás ősisége és képi logikája" c. fejezetben részletesebben foglalkozom ezzel.